Koch Klára

    Az Érmihályfalvai temetö

Klára, valódi nevén Koch Karola, 1913-ban született.

A lánykori neve, Koch, német hangzású, ami esetleg hozzájárult a munka táborba kerüléséhez.

A férjének, Kurta árpádnak, (1901-1985), temetkezési vállalata volt Érmihályfalvan, amit az apjától örökölt.

Géza, a Klára fia 1947-ben született a deportálásból való hazajövetele után. 1988-ban halt meg. Volt még egy fia, László aki 1949-ben született.

Klára egy évre rá, 1989-ben halt meg.

Ezek az adatok egy, az  inteneten megjelent,  cikkböl lettek kivonva, amit Kovács Rozália, helytörténész kutatásai nyomán irt és amit teljes egészében el lehet olvasni lejjebb :

„Szolid és figyelmes kiszolgálás” - Temetkezési vállalkozók

2013. Szeptember 19.
Kovács Rozália helytörténész összefoglalója.

Az 1900-as évek közepéig városunkban az akkori ipartestületnek két neves temetkezési vállalkozása volt, az id. Hadházy Sándoré és a Kurta Jánosé.

Kurta János (1867-1939)
temetkezési vállalkozó.
Felesége Kovács Emília (1870-1943).

Hajdú és Bihar vármegye albuma (szerkeszti Farkas L. Ferenc) 1942-ben ezt írta róla: ” id. Hadházy Sándornak temetkezési vállalata Érmihályfalván van, ahol községi képviselö-testületi tag. Tagja számos hazafias egyesületnek, minden hazafias ügy lelkes felkarolója. Családja közmegbecsülésben áll.”

Az 1934-es Érmihályfalvai évkönyvben a következö hirdetés olvasható: ”Kurta János temetkezési vállalata, Valea lui Mihai. Szolid és figyelmes kiszolgálás.”

Egyetlen fia Kurta árpád (1901-1985), felesége Koch Karola (1913-1989), gyermekeik: Géza (1947-1988) és László (1949-). Kurta árpád apja halála után egyedül vezette a vállalkozást, 2 gyászkocsijuk volt, saját asztalos műhelyükben készítették a munkásokkal a koporsókat, egészen a kisiparosok megnyomorításáig, az iparos vállalatok megszűnéséig, amikor a gyászkocsikat s minden a temetéshez meg az asztalos szakmához szükséges eszközüket elvették, s nevetségesen kicsi nyugdíjból kellett megélniük.










Id. Hadházy Sándor temetkezési
vállalkozó (képünkön)
1881. január 1-én
született Derecskén.
Felesége Delán Róza,
gyermekei: József, Pál,
Ilonka, Sándor,
Imre és Rózsika.
Képünkön egy korabeli
úgynevezett társas koszorú.
Az 1940-es évek elejétöl a koszorúkat, amelyek akkor papírból készültek, és parafinnal voltak tartósítva mind a Hadházy, mind a Kurta temetkezésnek édesapámék (Kovács József kertész) készítették, majd ök aztán önállósították magukat, s lassan átálltak az élö-és szalmavirágos koszorúk készítésére.

A régi Érmihályfalvi dokumentumokat lapozva találtam még egy temetkezési vállalkozót, de ezen kívül Schwartz Salamonról egyebet nem tudunk.

Kovács Rozália helytörténész